Választás 2019

Általános helyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2019

Október 13. napján, vasárnap kerül sor a 2019. évi általános helyi és nemzetiségi önkormányzati választásokra.

 

 

Tisztelettel köszöntöm Önöket Kistótfalu új internetes oldalán!

Kistótfalu a Tenkes-hegy északi oldalának lábánál, sík vidéken terül el. A falut nyugatról és délről erdő övezi. A művelés alatt álló szántókon szántás után régészeti értékű leletek: kőbalták, cserépedények maradványai kerültek elő, melyek jelzik, hogy 4-6 ezer évvel ezelőtt is ember által lakott terület volt.

A település korát 896-tól, a honfoglalástól számoljuk, mivel Anonymus ezt az időszakot jelzi a terület birtokbavételével kapcsolatban, valamint az 1183-ban íródott "Monasterium Sanctus Trinitatis" (Trinitási alapító okirat) is említést tesz a honfoglaláskorú Kistótfaluról, melynek lakói már akkor magyarnak vallották magukat.

A történelem viharai miatt háromszor építettek új települést, új otthont maguknak más-más helyen. Negyedik helyén áll a mai település, ahová a vízhiány kényszerítette az egykori lakókat 1839-ben. A lakóhelyükhőz hűek maradtak, mind a négy település egy két és fél sugarú körben épült újjá.

A falu lakóit a rokoni szálak az egymásra utaltság tartotta egyben egy évezreden keresztül. Ezek az összekötő szálak megmaradtak az elmúlt század 2/3-áig, amikor az elvándorlás megindult.

A település zártságát az előzőeken felül a település helye, fekvése, domborzati viszonyai is befolyásolták. A XX. század elejéig nem számított zsáktelepülésnek, mivel a legtöbb települést földes út kötötte össze. A XX. század derekán egyre több település kapott szilárd burkolatú utat, a lovas fogatot felváltották a gépjárművek. Kistótfalunak megmaradtak az év legtöbb szakában járhatatlan földes útjai, így zsáktelepüléssé vált.

Zsáktelepülés volta az 1950-es évekig nem jelentett hátrányt a lakosság számára, mivel munkáját, megélhetését a föld és az állattartás biztosította. A földet 1956-ban kényszerből beszolgáltatták, még megmaradt az állattartás, disznó, egy-két fejőstehén tartásának lehetősége mindaddig, amíg 1976 táján a tejátvétel meg nem szűnt.

A termelőszövetkezetben beindult a modern nagyüzemi módszerre való átállás, a tömbösítés. Kistótfalu földterületének, legelőjének nagy része dombos, szurdokos volta miatt nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan volt, nem gondozták, elgyomosodott, majd beerdősült egy része. Az állattartási lehetőség megszűntével a lakosság nagy része kényszerűségből munkahely után nézett, a fiatalok elvándoroltak, a falu létszáma az '50-es évekhez képest a felére csökkent, a csökkenés folyamata pedig az elöregedés miatt a mai napig érezhető.

Az 1990-es rendszerváltás után a közeli munkahelyek mind megszűntek, a Pécs felé menő MÁV-járatok ezt az egy lehetőséget biztosítottak, hogy Pécsen keressen magának munkát, munkahelyet.

Az Önkormányzat a rendszerváltás utáni időszakban a felzárkózásra törekedett. Az elmaradottság, az infrastruktúra hiánya óriási volt, a település lélekszáma, zsáktelepülési volta ellenére a rendszerváltás elején elértük, hogy minden ház előtt legyen szilárd burkolatú járda, minden belterületi út szilárd burkolattal legyen ellátva, a vízelvezető árok felújítását elvégezzük. Minden lakásban legyen jó minőségű ivóvíz, tisztálkodási lehetőség, vezetékes gáz és az igényeknek megfelelő mennyiségű telefon.

Fontos céljaink: a 2006-ban megszűnő szennyvíztároló helyébe megfelelő megoldást kell keresnünk, meg kell oldanunk, hogy Volán járatok járjanak a faluba, ne kelljen 2,2 km-re, a Vokány-Kistótfalu elágazóig elgyalogolni annak, aki ügyintézés végett Siklósra kíván utazni, vagy esetleg beteg, és Harkányba jár kezelésre. Egyre égetőbb a gond a zsáktelepülés voltunk. Az összekötű út megépülésével elérhető közelségbe kerülne a reptér, a határátkelő, és munkahelyteremtés szempontjából is előnyös lenne. További rövidtávú célunk a kábeltelevízió bevezetése, és az internet-hozzáférés szélessávú biztosítása.

1996-tól az önkormányzat az intézmények nem megfelelő központi anyagi támogatottsága miatt a fennmaradásért küzd. A munkahelyeket elvesztett, kiöregedett, nyugdíjba vonultak terheit nem kívánja adóemeléssel növelni, mert az elszegényedés egyre nagyobb, és a nagyobb mérvű adó ilyenkés lélekszám mellett nem old meg semmit. Takarékossággal kívánunk szinten maradni.

Légvonalban 6 km-re helyezkedik el tőlünk a pogányi repülőtér és 10-12 km-re a Drávaszabolcsra kihelyezett Schengeni-határ, a dél és a kelet kapuja. Itt halad át szinte mellettünk, és nem szabad hagynunk, hogy ebből bezártságunk miatt ne érzékeljünk semmit sem, ez is indokolja az átkötő út megépítését. Kistótfalu uralkodó széliránya nyugati, a hegyvonulat védelme miatt felettünk átsuhan. Nem hagyhatjuk, hogy az összekötő út és a további fejlesztések hiány miatt az Európai Unió szele is átsuhanjon felettünk.